A Széchenyi Kártya Programban 2016. január 1-jétől három területen is újabb kedvező változások lépnek hatályba. Ennek háttere, hogy a kormány a programbeli konstrukciók feltételrendszerét és kondícióit még kedvezőbbé tette azzal, hogy megemelte a Széchenyi Kártya Program egyes hitelkonstrukcióihoz nyújtott kamat- és kezességi díjtámogatás mértékét - hívja fel a figyelmet közleményében a KAVOSZ Zrt.
A Portfolio mai konferenciájának záró kerekasztal beszélgetésén a magyar gazdaság növekedési kilátásai, illetve a pénzügyi- és humántőke ellátottsága volt a fő téma. A beszélgetésben részt vevők egyetértettek abban, hogy rövid távon az EU-források lehívása lesz a kritikus elem, igaz ennek volumenét és így a rövid távú növekedési kilátásokat számos kockázat sújtja. Ezek között hangsúlyos volt az, hogy a túlzottan célzott pályázati kiírások akár a forráslehívást is akadályozhatják, illetve a szakképzett munkaerő hiánya súlyos beruházási és így növekedési problémákhoz is elvezethet.
A régi uniós ciklus pénzeinek kifutása, a jegybank Növekedési Hitelprogramjának kivezetése, és a visszatérítendő uniós források kihelyezésének időigényei miatt félő, hogy 2016 első felében vákuum lesz a vállalkozásfinanszírozásban Magyarországon - hívta fel a figyelmet a Budapest Economic Forum keretében tartott előadásában Krisán László.
"Az előrehozott pályázati meghirdetés, mint magasabb sebességi fokozatba kapcsolás, mindenképpen támogatható, és ezt egyféleképpen lehet a legoptimálisabban elérni, ha a lehető legszélesebbre tárjuk a pénz kihelyezési körét, azaz a vállalkozó mindenhol férjen ahhoz hozzá" - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója ezt az új ciklus 750 milliárd forintnyi visszatérítendő EU-forrásának változó elosztási rendszere kapcsán mondta. Krisán leszögezte: "a vállalkozóknak és nekünk is teljesen mindegy lenne a pénzelosztás módja, a sebessége viszont egyáltalán nem", hiszen a kiosztandó pénz hatalmas a hátralévő 5 évnyi időhöz képest. Meglátása szerint ha kiszorulnának a bankok és a már bizonyított pénzügyi közvetítők a pénz elosztásából, azzal "a gyereket is kiöntenénk fürdővízzel együtt". Érvelése szerint a pénzkihelyezés gyorsasága és a meglévő tudás hasznosítása a két legfontosabb dolog, így azzal a hasonlattal élt: "Trabantot szinte mindenki tudott szerelni, de egy hibrid motorhoz nem biztos, hogy elég lesz a kalapács."
Amíg lesz vissza nem térítendő uniós forrás, addig csekély lesz az érdeklődés a visszatérítendő forrásokra és éppen emiatt nagyon komoly megfontolást igényel az MFB-s "programnak látszó" elképzelés - hangsúlyozta mai előadásában Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója a Privátbankár konferenciáján leszögezte: a "teljes pénzügyi közvetítői hálózat és teljes magyar bankszektor bevonása mellett kellene megcsinálni" a vissza nem térítendő uniós források elosztását, amellyel egy friss kormánydöntés tartalmára reflektált.
A 2014-re átalakított fejlesztéspolitikai intézményrendszer tavaly rekordösszegű pályázati pénzt fizetett ki, tehát elsőre jól vizsgázott, "a második ellenőrzési pont pedig az lesz, hogy valóban képesek leszünk-e kiírni 2017 júniusáig az összes pályázatot" - érzékeltette a minap bejelentett terv tétjét az MR-1 Kossuth Rádió ma déli Ütköző című műsorában Csepreghy Nándor. Sem a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációs helyettes államtitkára, sem Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója nem aggódik amiatt, hogy lesz-e elegendő életképes üzleti projekt, ami ezt a pályázati dömpinget fel tudja szívni. Ennek alátámasztására Krisán elárulta azt is, hogy igen nagy, összesen már 325 milliárd forintnyi fejlesztési igény mutatkozott a júliusban megnyitott két új gazdaságfejlesztési pályázaton.
Az új uniós pályázatokhoz szinte nevetségesen alacsony kamatszint mellett automatikusan igényelhetővé váltak a Széchenyi Kártya Program önerő, illetve támogatást megelőlegező hitelei, ami nagy öröm és eredmény - jelentette ki a Portfolionak adott interjúban Krisán László. A kártyaprogramot működtető KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint helyes, hogy a kormány ennyire fókuszáltan tervezi kiírni a pályázatokat és felveti azt, hogy miért ne lehetne a pénzeket a hét éves uniós ciklus helyett a már két év alatt "kitolni". Egyúttal hatalmas veszélynek látja, hogy a közép-magyarországi régiónak csak kevés EU-forrás áll majd rendelkezésre, ami így el fogja sorvasztani a fejlődést. Emiatt a pest-megyei határok átszabását is felveti. Krisán kedvezőnek nevezte azt a döntést, hogy az új kapacitásbővítő pályázatok csak a létszám megtartását várják el a cégektől, és üdvözölte azt a friss és gyors döntést, hogy a mérlegfőösszegre vonatkozó megkötést kivették a feltételek közül. Úgy látja, hogy a visszatérítendő uniós források "azért jók és hasznosak, mert néha saját maguktól is meg kell védeni a vállalkozókat"; a piac megmaradó szerepét pedig a pályázatírói szakmában is szorgalmazza.
Változott a Széchenyi Kártya Program Folyószámlahitelének keretrendszere, mivel a Magyar Közlöny legfrissebb száma szerint eddig legfeljebb 25 millió forintos hitelekhez lehetett igénybe venni a garanciadíjra vonatkozó támogatást, mostantól pedig ugyanez a támogatás "a legfeljebb 50 millió forintos hitelekhez, 25 millió forint hitelösszegig" terjedő mértékre lesz érvényes. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kártyával igényelhető hitelkeret a duplájára nőtt a kártyát irányító KAVOSZ Zrt. javaslatára, de a hozzá társuló garanciadíj állami támogatása nem változik.
A 2016-os költségvetés egyik nagy újítását, a halasztott adófizetéssel járó növekedési adóhitelt jó iránynak tartjuk, mivel javítja a kkv-szektorban működő vállalkozások likviditási helyzetét, de a konstrukció előnye a későbbi években akár vissza is üthet - jegyezte meg a Portfolio-nak adott rövid kommentárjában Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatója szerint mivel csak a kkv-k szűk köre képes egyik évről a másikra ötszörözni az eredményét, így megfontolandó lenne jelentősen csökkenteni ezt a feltételt.
A Széchenyi Kártya folyószámlahiteleknél megteremtették a bankok közötti átjárhatóságot - közölte Krisán László, a programot működtető Kavosz Zrt. vezérigazgatója szerdán az MTI-vel.
"Egész egyszerűen hülyeség" annak a friss felmérésnek az állítása, amely szerint kevés olyan vállalkozás volt, amely az MNB Növekedési Hitelprogramja nélkül ne vett volna fel hitelt, vagy kevesebbet ruházott volna be - hangsúlyozza a Portfolio-nak adott nyilatkozatában Krisán László. A Széchenyi Kártyát 13 éve forgalmazó KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója egyértelműen úgy látta, hogy az NHP már a megjelenés pillanatától kezdve fontos és erőteljes gyakorlati és pszichológiai hatásokat indított el a vállalati hitelpiacon. Igaz, a minap elindított NHP+ programot azért szorgalmazták, "mert látszott, hogy nem tud eléggé mélységben lemenni a kisebb vállalati méret felé a program". Krisán biztos abban, hogy az NHP kiterjesztése a lakásépítési piacon is jelentős pozitív változásokat indíthat el.
A legutóbbi jelek alapján nagy kérdés, hogy a kormány és a magyar bankrendszer közötti viszony most egy tűzszünethez, vagy egy békekötéshez hasonlítható inkább, de sokkal jobb lenne, ha az utóbbi lenne elmondható - fejtette ki a meglátását az EU-s pályázati rendszer finanszírozási kérdéseit taglaló, a Világgazdaság konferenciáján tartott előadásában Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatója többek mellett megjegyezte: elgondolkodtató, hogy miközben a magyar GDP-hez való hozzájárulásban a szolgáltató szektor szerepe mintegy kétharmados, aközben az új EU-s pályázati ciklus lényegében kizárja az ilyen jellegű cégeket a pályázatokból. Ez pedig a kkv-k számára rendelkezésre álló források lehívását nehezítheti, és arra is felhívta a figyelmet, hogy 2020 után már nem számíthat vissza nem térítendő EU-forrásokra az ország.
"Jó az optikája, jó az üzenete és jó az időzítése is" - fejtette ki a meglátását a Portfolio-nak Krisán László a kormány és az Erste Bank közötti minapi megállapodásról és általánosságban a békülékenyebb kormányzati hozzáállásról. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója - utalva a pénteki friss magyar GDP-adatra is - úgy látja, hogy a gazdaság alapvető számai rendben lévőnek látszanak, "a növekedést viszont most már csak a hitelrakéta beindítása tudja meglökni erősen". Azt is hangsúlyozta, hogy a hitelezés növekedése egyben a hosszabb távú gazdasági növekedés alapjául szolgálhat, hiszen a gazdasági növekedés és a vállalati hitelezés között pozitív, oda-vissza ható kapcsolat van.
Sok szó esik manapság az autóhitelesekről, akiknek a törlesztőrészlete most jelentősen megnő a svájci frank erősödése miatt. Annál kevesebbet beszélünk arról a közel 12 ezer kis- és középvállalkozásról, amelynek szintén van frankhitele. A jegybanktól kapott adatok szerint egy átlagos frankhiteles vállalkozás 16 millió forinttal tartozott szeptember végén, ez mára a frank erősödése miatt 19 millió forint fölé, összesen mintegy 230 milliárd forintra nőtt. Sajnálatos módon a vállalkozói frankhitelek közel fele már eddig is nem teljesítő volt.
Epekedve várják a vállalkozók az új uniós fejlesztési ciklus pályázatait, és ahhoz, hogy gyorsan jelentős gazdaságfejlesztési eredmények szülessenek, érdemes lenne a jól bevált, kombinált mikrohitel típusú pályázati konstrukciókkal indítani - mondta el a Portfolio érdeklődésére Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint jól mutatja a vállalkozók felfokozott érdeklődését az, hogy a tavaly ősszel meghirdetett, a kkv-k technológiafejlesztését célzó kiírásra - amely vissza nem térítendő támogatást tartalmaz - legalább ötszörös túljelentkezés alakult ki. Meglátása szerint azért lenne célszerű a 2014-2020-as ciklust a korábbi sikerpályázatokkal indítani, mert azok egyszerre felelnének meg az Európai Unió elvárásainak és a vállalkozók igényeinek is.
A gyenge forint a mikro- és a kisvállalkozásokat érinti rosszabbul, a közepesek könnyebben küzdenek meg a problémával, az exportképes nagyobb vállalkozások számára pedig nyilván már előnyt jelent ez az árfolyamszint - fejtette ki véleményét a Portfolio-nak a minapi újabb forintesési hullám kapcsán Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának eddigi kedvező tapasztalatai alapján a hitelkiváltási feltételek bővítése egy potenciális továbblépési lehetőség lehet a kkv -szektor devizahiteles problémáinak megoldására. Krisán szerint az, hogy gyengébb a forint, az euróban érkező uniós források itthon pályázat formájában elkölthető keretét is növeli, és éppen ez lehet az egyik legfontosabb segítség a kkv-k számára.
A KAVOSZ előzetes számításai szerint társasági adó nyereségminimuma számítási módjának megváltozása hátrányosan érinti a kkv-szektor jellemzően kis árréssel dolgozó vállalkozásait, mivel a fizetendő adó összege az új számítási mód alapján bizonyos esetben a korábbinak akár többszöröse is lehet - mondta el a Portfolio érdeklődésére Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója.
Bár sok kókler pályázatíró volt az elmúlt években, ettől még nem kell megszüntetni ezt a szektort, mert segítenek az uniós források lehívásában, ahogy a Széchenyi Kártya program két finanszírozási konstrukciója is ezt éri el - emelte ki a Portfolio-nak adott interjúban Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint a kis- és középvállalkozói szektor szereplői hosszú évek óta negatív pénzügyi spirálban voltak és ezt nagyrészt a jegybank Növekedési Hitelprogramja segített megtörni. Az MNB kamatcsökkentése és az "uniós ingyen pénzek" eltűnése Krisán szerint jókorát lendített a hitelezésen, ami a KAVOSZ által közvetített, mostanra közel 1400 milliárd forintra hízott hitelállományon is meglátszott. A vezérigazgató azonban hangsúlyozta: el kell kerülni, hogy a különböző refinanszírozott és kamattámogatott hitelprogramok kiszorítsák egymást, illetve összezavarják a vállalkozásokat. Meglátása szerint a KAVOSZ népszerű termékeinek az az egyik fő oka, hogy beálltak két, egymást ellenségnek látó csoport közé és az állami garancia miatt rendkívül olcsó banki hitelekhez tudják hozzásegíteni a kkv-kat.
Idén november 11-én, sorozatban már a 10. alkalommal kerül megrendezésre az Európai Kereskedelem Napja rendezvény. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szervezésében megvalósuló eseményen képviselteti magát a teljes iparág és minden érdekvédelmi szervezet. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is felszólal az eseményen, melynek az aktuális, kereskedelmet érintő ügyek (vasárnapi boltbezárás, élelmiszerlánc-felügyeleti díj) még nagyobb jelentőséget adnak.
A 2014 és 2020 közötti európai uniós fejlesztési ciklus tíz operatív programjának minden pályázata jövő év első hónapjaiban jelenhet meg - mondta a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára egy mai székesfehérvári eseményen.
Egyre súlyosabb az eszkaláció.
További erős növekedés várható.
Kivizsgálják a véleményes eseményeket.
Nagy István agrárminiszter a Portfolio Checklist vendége volt.
Hegedüs Éva Gránit-vezér a Portfolio Business podcast vendége volt.
Megjöttek a részletes harmadik negyedéves GDP-adatok.
